1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. valakiről, valamiről tudja, hogy kicsoda, micsoda v. milyen. személyesen ismer valakit; ismeri (ezt) a könyvet; ▸ ismeri az emberét | valakit, valamit tapasztalatából valami(lyen)nek tart. rendes embernek ismerik. ▸ úgy ismeri, mint a tenyerét ▸ ismerik, mint a rossz pénzt

2. jártas valamiben, tud valamit. ismeri a nyelvet; ismeri a törvényt.

3. része volt a dologban, tapasztalatokat szerzett vele kapcs. ▸ asszonyt, férfit nem ismert

4. sajtó vál számol valakivel, valamivel, igazodik hozzá. ismeri a kötelességét v. a korlátait; ▸ ha istent ismer | ▸ nem ismer valamit nem ismeri a félelemet. | ▸ nem ismer maga fölött tekintélyt

5. tn ráismer valakire, valamire. barátjára ismert valakiben.

[?]

1. a gazdasági életben ált. értékmérőként és csereeszközként haszn. érme, bankjegy, államjegy. pénzt keres; ▸ semmi pénzért sem ▸ minden pénzt megér ▸ pénzzé tesz valamit | tört fizetési eszközként haszn. áru.

2. vagyon, gazdagság. a pénz nem boldogít. | anyagi érték. az idő pénz.

3. elav csekély értékű váltópénz. két pénzbe kerül.

4. nép a hal pikkelye. ▸ se pénz, se posztó ▸ pénz az ablakban ▸ csak úgy dől hozzá a pénz ▸ pénz áll a házhoz ▸ nem lopja a pénzt ▸ megéri a pénzét

[ szláv<germ ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. szervezetre v. vmely érzékszervre kellemetlenül, ill. károsan ható. rossz szag; rossz bor.

2. az igényeknek, vágyaknak, szükségleteknek meg nem felelő. rossz sors. | kedvezőtlen, szerencsétlen. rossz hír; ▸ rossz napja van

3. anyagilag hátrányos. rossz üzlet.

4. kellemetlen élményektől megzavart, levert <lelkiállapot>. rossz hangulat. | barátságtalan. rossz képet vág valamihez.

5. erkölcsileg helytelen <cselekvés, magatartás>. | erkölcstelen életet élő <nő>. | ártani szerető, bajt okozó. rossz ember; ▸ rossz természete van | fegyelmezetlen, igen pajkos <gyermek>. | ellenséges, bántó <magatartás>. ▸ rossz néven vesz valamit

6. valakinek a becsületére, valakinek, valaminek a megítélésére nézve kedvezőtlen, ártalmas. rossz híre van.

7. rendeltetésének meg nem felelő. rossz festék; ▸ rossz füle van ▸ rossz a gyomra | vmely hivatás, szerep betöltésére nem alkalmas. rossz tanár; ▸ rossz fizető

8. vmely követelménynek, szabálynak v. hagyománynak meg nem felelő. rossz modor; rossz magyarsággal beszél. | esztétikai szempontból értéktelen. rossz kép. | tetszést nem keltő <külső>. ▸ rossz alakja van; | a szóban forgó helyzetben meg nem felelő. rossz vonatra szállt; ▸ rossz kártyára lóra tett

9. betegségre valló. rossz színben van; ▸ rosszul van

10. ▸ nem rossz

1. valakire hátrányos dolog, helyzet. jóban, rosszban. | kedvezőtlen hír, vélemény. rosszat mond valakiről.

2. nép fájdalom, betegség.

3. erkölcsileg elítélendő dolog, jelenség. a jó és a rossz harca. | nép gonosz lélek, ördög.

4. másoknak ártani szerető, hitvány ember. a jók és a rosszak. | rég: ▸ a falu rossza

5. másoknak ártó tett v. szándék. rosszat forral, tesz.

6. ▸ valaminek a rossza

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!